Your gateway to endless inspiration
Egyszerűen felfoghatatlan, hogy
mekkora apróságokat,
mennyire túl tud gondolni az agyunk...
I don’t have trust issues because people cheated on me, I have because they cheated with me…
Végülis, Te is csak egy vagy a sok elalvás előtti gondolataim közül.
Azt hiszem félnem kéne magamtól és a gondolataimtól...
Mikor gondolkodnom kéne, az agyam teljesen üres,
Viszont ha csak szeretnék kikapcsolódni, elveszek a gondolataim hálójában.
22:22 kor kicsit jobban ut a hianyod, 22:22 kor gondolsz ram? Erzed mit vesztettel? Erzed a hianyom? Bantottalak, mert bantottal.. viszonzatlan, megis viszonzott.. 2 ember kozott egy oleles alatt,tobb a vagy, mint egy este alatt? Tep a hianyod, kette tep.. remelem talalkozunk meg..
Ezúttal önző leszek és a saját védelmemben fogok lépni.
Miért nem lehetek én is boldog?
Talán már csak elfáradtam.
Bevettelek mint egy gyógyszert, mint egy szem kémiai anyagokkal dúsított keserédes ízrobbanást. Lehet előtte meg kellett volna kérdeznem a kezelőorvosom vagy a gyógyszerészem, mert a mellékhatás amit kiváltottál még most is érződik. Egy érzelmi élőhalott lettem a szenvedély peremén.
Előbb eltol magától, majd mélyen magába fogad. Igen, a gyűlölve szeretés valami más... Egyszerre emel fel és tör össze apró darabokra. Egyszerre félsz és remélsz, akarsz és elutasítasz. Egyszerre vagy gyilkos és áldozat.
A te valóságod, az én halálom, a te szerelmed az én mérgem, a te csókod az én ópiátom, és a tested érintése számomra, minden öröm legfájdalmasabb gyönyöre.
Minden reggel úgy kelek fel, hogy ma minden más lesz, aztán újra és újra elkövetem ugyanazokat a hibákat, és ezzel kicsit meghalok én is és meghalsz te is. Lassan fáradok.
Én mindig elvesztettem őt, ám ő mindig rám talált. Aztán egy nap ő vesztett el engem, s én azóta sem találom a visszavezető utat hozzá...
"Reménykedünk a reménytelenben"