Fajdalom - Blog Posts

monoton csökken,

minden érzelem.

monoton nő,

minden sérelem.

amióta elváltunk, a nap és a hold, felváltották egymást.

a fény éjjel, a sötétség pedig nappal jön el.

⁰³⁴Kicsit sok lett a "szeretlek" és a "hiányzol".

szeretlek.

de amikor itt vagy, már nem kellesz.

Egy kívánság

Ha csak egyet kívánhatnék... Nem azt kívánnám, hogy szeress viszont. Az túl tré, és túl egyszerű lenne. Most biztos azt gondolod "mekkora egy hülye vagy, hogy nem azt kívánod, hogy Ő viszont szeressen". Igazad van. Tényleg nem vagyok normális, de én mást kérek.

El akarlak vinni a Holdra, s közben végig szorítani a kezed. El akarok menni veled bulizni. Nézni, ahogy érzed a zenét, ahogy táncolsz és közben rám mosolyogsz. Veled lenni, amikor valami nehéz, utána pedig megölelni. Közös lakást, ahova egy hosszú nap után bedöglünk a Netflix elé, és megnézzük az új részt a kedvenc sorozatunkból. Együtt akarok veled vacsorát főzni, sütit sütni és popcornt zabálni, közben pedig sírni, valami iszonyatosan nyálas zenén. Közös tetoválást, ami nem is teljesen, de összeköt. Mert tetszik, hogy törött vagy és azt akarom, hogy engem te törj össze. Újra és újra. Szóval, kérlek... Nem kell szerelmesnek lenned. De az enyém maradnál egy életre?

⁰²²Legyél az örökkém.

beteges érzéseim

vannak irántad.

szóval ha

menekülni akarsz,

gyorsan kezdd el:

fuss.

⁰¹⁵A szívem szilánkjaiban lépkedsz. Mielőtt összeragasztom, még egyszer lépj bele. Érezd a fájdalmamat.

Akarat

Az elejétől kezdve tudtam, hogy ez más lesz, mint a többi. Tudtam, hogy bármikor és bárhol képes lennék belédszeretni és így is lett. Annyira szeretlek, hogy egyszerűen a nap minden egyes másodpercében elmondanám neked. Ki akarom mondani, hogy mennyire szeretlek. Ki akarom neked önteni a lelkem. El akarom mondani, hogy hogyan és mióta. Hogy mennyire más vagy, mint mindenki. Hogy mennyire különleges és gyönyörű vagy. A szemedbe akarok nézni és érezni minden fájdalmat, amit te életedben átéltél. Minden örömöt, szomorúságot. Látni akarom, ahogy csillog a szemed, miközben mosolyogsz. Látni akarom, ahogy felnősz. Mellettem. Meg akarom mutatni neked a szívem legrejtélyesebb zugát. Mindenre emlékezni akarok. Nem akarom, hogy elmenj, hogy elhagyj. Azt akarom, hogy szeress és maradj...

Szerelembe esni és szerelmesnek lenni, teljesen más. Amikor szerelembe esel, egyszerűen megbolondulsz. Azt akarod, hogy a tiéd legyen, minden porcikáddal vágysz rá. Beleőrülsz az érzésekbe, a szenvedélybe... Nem akarod őt mással látni, azt akarod, hogy csak a tiéd legyen, senki másé.

Viszont amikor szerelmes leszel, csak azt akarod, hogy neki jó legyen. Persze féltékeny vagy mindenkire, aki a közelébe megy, de nem mutatod, mert tudod, hogy ő így boldog. Szereted, ha mosolyog, ha nevet, ha örömkönnyek csorognak végig az arcán... És nem szeretnéd ettől megfosztani. Mert szereted, és ő a mindened. Mint egy elképzelhetetlenül varázslatos álom.

vajon, hogyan szakad meg a szív?

csak eltörtik,

s elvérzik?

⁰⁰⁷Hé! Szeretlek, egy örökkévalóságon át.

A sírás folytogat …

@mindigsblog

Mindennap egy kicsivel darabokra hullik minden ..

Szép lassan semmi nem marad belőlem …

@mindigsblog

19:05

Körülbelül 30 perce értem és te már itthon se vagy . Egésznap távol voltunk a munka miatt és ahogy kiszálltam az autóból se puszi se semmi ..

Lefürödtél és már itthon se vagy . Hosszú napon volt és csak azt vártam , hogy legalább együtt megvacsorázunk, megbeszéljük kinek milyen volt a napja és nézünk egy filmet mint ahogy régen ..

De mára már nincs ilyen … Egyedül vagyok és a könnyeimmel küszködők és te sehol se vagy ..

Fájdalmas a tudat , hogy mennyit változott a kapcsolatunk …

@mindigsblog

5:20

Egyszerűen annyira sok minden . Nem bírom tovább . Kavarognak bennem a gondolatok és sírva fakadok .

Nehéz ….

@mindigsblog

Nem tudom meddig bírom még tovább ….

@mindigsblog

Néha csak elmennék és kiordítanám magamból azokat az érzéseket , gondolatokat amik bántanak és felemésztenek ..

@mindigsblog

Telnek múlnak a napok és egyre jobban kezdek megint szét esni , de a Világnak azt mutatom , hogy minden rendben .

Néha úgy érzem , hogy inkább dolgozok minthogy otthon legyek …

Fájdalmas ez az érzés …

@mindigsblog

~ Egyre több ember magányos, és úgy néz ki ez már egy vitathatatlan tény.

Sok ember úgy van, hogy szeretnének megértve lenni, szeretnék a szeretetet, a szerelmet, a törődést... KAPNI!

De ha már arról van szó, hogy kölcsönösség, akkor az már túl sok. Önzőség és érdek, empátia hiánya, a túl nagy választék, ki tudja még mi lehet az oka...

Nem tudom, talán nem vagyok való az emberek birodalmába. Még ha jól és tartalmasan is indultak a barátságok, párkapcsolatok, ismerkedések, egy idő után megszakadtak. Vagy az érdeklődés halt el, vagy még rosszabb, ghostolva lettem. Másik opció az egyoldalúság, az érzelmi szemetes, sírópárna, zseb-pszichológus szerep. S habár a ghostolás is váratlan olyan esetben, ha fontos személyekről van szó, az árulás, hátbaszúrás, és a megcsalás is kurvára kellemetlen tud lenni.

/ "Talán egyszerre vagyok túl sok és túl kevés" /

a posztot a magányos emberek, a szellemek, a szelektíven válaszoló emberek és a kellemetlen emlékek ihlették

U.i: nem mellesleg a kommunikációs képességek is sorvadnak, mint a nyári napon, kocsiban felejtett banán* 😭

*a kép illusztráció - nem ússzátok meg kép nelkül

~ Mondd csak...

Szép az elmém, a lelkem?

Azt hiszem, ezeken kívül semmi másom nincsen...

~ Egyrészt hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem volt időm. Másrészt az is igaz, hogy nincs olyan hónap az életemben, hogy ne történne valami faszság, ne jönne közbe valami. Fogy a türelmem és egyre jobban bosszant minden és mindenki. Egyre több dolog billent ki az egyensúlyomból, egyre több dolog állja az utamat. Nincs kedvem ehhez. Küzdöttem egyedül eleget, hogy kimásszak a gödörből, hadd pihenjek már...

/ . . . /

~ Do not show weakness, do not expose yourself. Not everyone can handle your soft side. Not everyone meant to see it. Most people would only use it against you. Harden your shell and do not wear the content of your mind and heart on your sleeve.

/ Look at what you've turned me into! /

~ Nem tudom leszek-e valaha egész, elég, s egy darabban...

/ Néha fájnak a törések énem porcelánján, és olyan, mintha a szilánkok olykor-olykor belém hasítanának... /

én sem értem, de fáj valami itt bent...

~ Veszítem az érdeklődést az emberek, a hobbiaim és úgy igazából majdnem minden iránt. Ráuntam. Sőt, eme érzés mellé egy kis morcosság és igazságtalanság érzet is társul. Megpróbálok egy kis valóélet-beli szintlépést tartani.

/ Level-Up /

~ 10 Év

Ennyi időm van arra, hogy utólérjem magam, azaz kompenzáljam a lemaradásaimat, majd felülmúljam magam. 10 évem van arra, hogy valamire való emberré váljak, hogy éljek a potenciálommal, kimaxoljam azt. 10 évem van arra, hogy eléggé váljak, majd annál is többé. Ennyi időm van arra, hogy a kis képzeletbeli birodalmam megalapozzam, mielőtt túl késő lenne, és fejemre omlana mindennek a gondolata. Legjobb az egészben, hogy csak az életem, a jövőm múlik rajta, hiszen élni szeretnék, nem pedig nyomorultként, éppen csak túlélni... Nem hibázhatok, az élen kell járjak és maximálisan kell teljesítsek!

/ A hegy sarkába szorítva; a káosz peremén járva /

~ Már én se tudom miért, de az érzés lappangva még bennem él, és az élénk emlékképek olykor felbukkannak egy kis kínzó gyötrelemért.

/ ne menj

a romok közé... /

~ Yeah, sadly I got used to being left and ghosted. I mean it still hurts, but I am not suprised by it. But honestly, you can still go and fuck yourselves!^^

/ One of the ugliest action a person can do! /

Nem tudom mit tennék, ha netán valakinek igazán megtetszenék, bejönnék (bár ettől aligha kell féljek). Legyen kölcsönös az érzet vagy sem, attól tartok, hogy csak fájdalmat és csalódást okoznék. Őszintén szólva, nem tudom mit csinálnék. Vágyom a kötelékre, a szerelemre, barátságra, elfogadásra, megértésre és egyebekre tényleg, de már nem látom realitását ennek az egésznek...

/ vajon hagytam-e bármi hasznosat hátra a sebeken kívül... /

Hiába akarsz segíteni valakin, ha az:

- nem akarja, hogy segítsenek rajta,

- nem akarja, hogy TE segíts rajta,

- vagy azt se tudja/nem gondolja úgy, hogy segítségre szorulna...

bármennyire is szeretnéd, bármennyire is vezérel a jó szándék...

/ S van az az eset is, amikor sehogy sem lehet segíteni... /